2.rész: Emma: 8.nap - Halak csillagjegy

8.nap

Boglárka és Simon jégszoborrá váltak, a többiek pedig felébredtek.
-De sötét van! Én nem szeretem a sötétet!- Mártek.
-Nyugi! Ékkőtrix! Fény! - Lina átváltozott és egy "fény gömb"-bel világított.
-Mi történt?..- Stella.
-Az óriások elfogtak minket. De hideg van itt..- Lukó.
-De jó.. Már csak ez hiányzott!
-Menjünk ki! Ékkőtrix! - Átváltozott. -Tűz! - A tűz elem kiégette a zsákot.
-Köszi Mártek! - S ekkor meglátta a két másik elemet. -Nézzétek Simon és Boglárka megfagytak!- Lina.
-Akkor már tudom miért nem szólt be senki.. De jobb is így. Szerintem amúgy maradhatna Boglárka így! - Röhögött Stella.
-Stella! De ő is a társunk! - A föld elem elfordult.
-Majd én felolvasztom őket! - Mártek egyből odaugrott, és tüzével pár percen belül kiolvasztotta őket.

Ezután az ajtóhoz mentek, ahol próbálkozott Lukó, Lina, Mártek de egyiknek sem sikerült kitörnie.
-Stella te kitudnád törni!- Simon.
-Akkor majd én megyek!
-Nem, Stella nem megy! - Lukó azt akarta, hogy szerelme ne csináljon semmit.
-Lukó, de kikell tőrni!
-De nem neked!
-Dehogynem! Csak figyelj! Szikla! - Egy nagy sziklát az ajtónak dobott, ami ki is vitte azt.

Ekkor Simon hat magot dobott el, amik az ő hologramjukat vetítette ki.
-Simon ez mi?- Lina.
-Ezzel majd nem gyünnek utánnunk. Azt a látszatot kelti bennük, mintha még itt lennénk.
-Ez egy jó ötlet!
-Csak siessünk, nehogy észre vegyenek minket!
Ezt követően az elemek visszaváltoztak, és 'haza' futottak.

Lukó és Stella a rét felé kezdtek sétálni.
-Stella miért használtad az erődet?
-Mert kikellett jutnunk! - Állt meg, és nagyon mérges lett.
-De más is kitudta volna tőrni azt az ajtót!
-Ja persze! Hagyd már abba! Nem veszed észre, hogy ezzel csak nekem ártasz?!
-Még, hogy neked?! Én csak védeni próbállak!
-Ezzel semmit nem védesz! És a harcban is kellek, ne mondd, hogy nem!
-Pedig most nem hiányzol a harcokba!
-Akkor csak légy magadnak egyedül! Felnevelem a gyerekemet én! Nem kellesz nekem!
-Stella! Én.. Akkor csak menj el, ha neked az úgy jobb!
A föld elem elfutott az erdőbe, Lukó pedig a földre ült le.

Ahogy láthatjuk, a két elem teljesen másképp viszonyul a baba kérdéshez. Lukó túlzottan is féltő (rák), Stella pedig nem tulajdonít ennek túl nagy jelentőséget (mérleg). Igazából igaza lehet Lukónak az elővigyázatosságban, de talán túlzásba viszi. Hisz ahogy láthattuk, ettől még nem lett semmi baja a föld elemnek. Viszont Stella nagyon is hajlamos inkább magára vállalni a dolgokat, csak hogy ne szóljon bele senki se az ő dolgába. Hát ennyire zavarhatja mások véleménye? Miért szeretne ennyire függetlenedni, ennyire egyedül lenni? Miért lehet ő szerinte jobb a remete élet, mint az egység-élet? Mi baja lehet magával kapcsolatban, ami ilyen döntések meghozatalára kényszerítik? Talán köze lehet a mártír (halak) szerephez? Vagy csak egyszerűen, azt a látszatot akarja fenn tartani, hogy ő egy erős nő? De ha így van, mégis miért?

A bázison nem vették észre, hogy az elemek eltűntek. Így nyugodtan pihengettek.


Eközben az erdőben Mártek épp az egyik fán csimpaszkodott.
Ekkor Boglárka a levegőben száguldott végig, mert egy sikló szörnyet üldözött, akit aztán egy tőrrel megölt. Leérkezett a földre.
-De ügyes vagy!- Mártek.
-Te is lehetsz ilyen.
-Tényleg? Akkor taníts kérlek! - Ugrott le a fáról.
-Most dolgom van. De ha tényleg akarod, magadtól is erőssé tudsz válni. - Aztán felugrott a fák lombjai fölé.
-Azta.. Érdekes.. - A tűz elem nagyot csodálkozott a sellőlányon.

Elgondolkozott milyen lenne erősnek és hatalmasnak lenni. Ábrándozott, hogy ha ő is olyan lenne, mint a sellőlány, mi mindenre képes lenne. Látta maga előtt, hogy egy nagy szörnyet egyetlen ütéssel megöl, és nagy örömmel töltötte el. Vajon miért szeretne Mártek ennyire erős lenni? Talán nem hiszi, hogy ő is képes lehet arra, amire a víz elem is? És ha igen, mi oka lehet ennek? Majd 'megfájdult' a feje a sok gondolkodástól, és inkább visszamászott enni.

A 'párkányon' a természet elem épp levágta Lina haját, ami már csak csípőig érő volt.
-Így! Tetszik az új hajad?- Simon.
-Igen! Ö.. Köszönöm Simon! - A lány elvörösödött, majd elfordult.
-Most, mi a baj? Én csináltam valami rosszat?..
-Jajj, nem dehogyis! Bocsánat!
-Ezek szerint neked sem kell bocsánatot kérnöd! - Nevettek együtt. Majd Lina a földre ült le. -Mi az?
-Jajj, semmi..
-Ha netán lenne valami amit elmondanál, nekem elmondhatod! - Guggolt le hozzá.
-Hát.. - Ekkor Lina röktön érzelemeire gondolt, majd egy hang 'nem'-et mondott. -Nem!
-Ohh' értem.. - A fiú felállt.
-Most, most hová mész?
-El.. - A természet elem megfordult, és az erdő felé vette irányát.
-Jajj, ne.. Ez.. - A lány felállt, s kezeit szájához tette. Tudta, hogy ezt most nagyon elszúrta. Nagyon rosszul érezte magát. Majd a földre borult, és sírni kezdett.

Vacsorára aztán a kis csapat a gyümölcsösben összegyűlt. Mindenki evett egy kicsit.
-Nincs más kaja?- Mártek.
-Azt hittem szereted ezt?- Lukó.
-Szeretem, de már unalmas mindíg! Na mindegy, ha ez van.. Legalább finom! - A többiek nevettek rajta.
-Na és.. Hogy győzzük le Gándzsuékat? Ötlet?
-Az átváltozással, nem?- Lina.
-Te nem vagy a csapat tagja, vagy mi Szöszi?- Bogi.
-Ezt..
-Az van, hogy nem tudjuk mi ennek az átváltozásnak a neve. Emlékeztek mikor megkaptuk az Ékkőtrixet? Akkor hallottuk a fejünkben az 'Ékkőtrix' hangot. És azután is, mikor átváltoztunk. De a mostaninál nem hallottunk semmilyen hangot, hisz mind a ketten nagyon rossz állapotban kaptuk meg.- Simon.
-Szóval csak a nevét kéne..
-Szerintem meg Lukó és Stella tehet az egészről!- Bogi.
-Ezt meg mégis, hogy érted?! Miért lennénk mi a hibásak?! - Pattant fel Stella.
-Csillapodj kislány! Látom rossz a memóriád. Talán elfelejtetted, hogy bevállaltatok egy gyereket? Miatta mondtátok, hogy ne menjünk tovább, és csak ezért találkoztunk a trollokkal. És míg itt vagyunk, biztos nem hagynak békén. Amiről csak ti tehettek!
-Ezt most fejezd be! Semmi közöd, hogy mi mit akarunk! - Lukó is felállt.
-Milyen édesek.. Csak sajna a társaim vagytok. Csak a csapat miatt vagytok még életben! Pedig most azonnal megölnélek titeket..
-Mégis ki volt az a hülye aki neked adta az elemkríeantt?!- Stella.
-Ne érdekeljen téged az én múltam!
-Bog..
-Fogd be! Inkább örülj, hogy életben hagyom a kicsit! - Majd elugrott.
-Most pedig úgy szét verném! - A föld elemet nagyon felhúszta a sellő szavai.. Nem engedte el őket..
-Stella.. - Lukó teljességgel rá sem ismert szerelmére. Még nem látta ilyennek. De valahogy, mégsem mert odamenni hozzá..
Ekkor Simon felállt, és a barlang felé indult el.
-Hova mész Simi? - Nevetett a tűz elem.
-Unalmasak vagytok.. - Tovább ment. A többiek pedig meglepődtek az elem válaszán.
-Mi van itt ma mindenkivel?..- Lina.
-Viccesek vagytok! - Mártek pedig tovább nevetett.

Esteledni kezdett és lassan mindenki visszavonult a barlangba.

A szél elem nem tudott aludni. Egyrészt a ma történtek miatt, másrészt pedig az újfent jelentkező fejfájása miatt. Sétált picit:
-Stella.. Mégis mit kéne csinálnom? Fogalmam sincs.. És ez a fejfájás is! Szörny Ella miatt lenne? - Az elem teljesen összezavarodott. A földre borult és még sokáig kint volt gondolkodni a dolgokon. Eltelt pár óra mire visszafeküdt a többiekhez.



***
Hol jelennek meg a halak analógiái?
Mit gondolhatunk Stella és Lukó vitájáról?
Mártek képzelgése mit mutat belőle?
Lina és Simon találkozása miért lett végül szomorú?
Vajon tényleg Boginak van igaza a babával kapcsolatban?