2.rész: Emma: 1.nap - Hírek

2.rész: Emma

2 - A bika a határozottságról, a kényelemről, az anyagról, a biztonságról, a lassúságról, az élvezetekről, az egy helyben maradásról, a lakhelyről, a megfontoltságról, a türelemről, a ragaszkodásról, az adás és kapásról, a táplálékról, a természetről, az időjárásról, a magról, a halmozásról, az érzékszervekről, és a szerelemről szól. Ezt a jegyet is a Vénusz uralja, de már nem elsősorban a szerelemről szól. Sokkal inkább, a Földanya analógiájáról.

(8) - És a vele szemközti jegy, a skorpió egy nagyon összetett, és az egyik legmegfoghatatlanabb jegy, mely a halálról, a változásról, az átalakulásról, a transzformációról, a lassú mély gyökeres átalakulásról, a kezdetről, az újról, a régiről, a tükörről, a belső 'én'-ünkről, a lelki mélységeinkről, a théta healingről, a lelki utazásokról, a lelki mélységek és magasságok megéléséről, a 'padlóra kerülésről', az ellentétekről, a szélsőségekről, az intenzív energiákról, a végletességről, a megfoghatatlanságról, az árnyékról, a láthatatlanságról, az erotikáról, az élvezetekről, a pokolról és a mennyről szól. Ő az a jegy, mely képes önmagából felépülni, de akár önmarcangolásba kezdeni, s teljesen leépítheti magát. Olyan mint a főnix madár, amely poraiból éled ujjá. Ő a kulcs, az egész teremtett világgal kapcsolatban, mert az aranyközéputat, csak a szélsőségek megélésével érhetjük el.. S mert ő benne mind a négy elem megtalálható: alapvetően vizes jegy, mert a központban az érzelmek állnak; tüzes jegy is, mivel az egyik uralkodó bolygója a Mars, mint a kosnak; földies jegy, mert olykor nagyon is ragaszkodó, alantas, Ő a kígyó, de ugyanakkor levegős is, mert a kígyó, végtelen harcát a sassal vívja, ami a szellemet, a gondolatokat jeleníti meg, s ami az összekötő kapocs, az a másik uralkodó bolygója a Plútó, mely a dualitásból egységet teremtve teszi a skorpió csillagjegyet egyszerre az Alvilág és a Mennyország, a belső és a külső, a kiáradó és a befogadó, a titkok és az igazság, az ösztönszint és a tudatosság örzőjévé.

Ebben a részben az egyszerre megfogható, értelmezhető, anyagi, és a megfoghatatlan, titkos, 'másvilág' gondolat menetről lesz szó.

1.nap

Reggel Stella és Lukó a barlang elé sétáltak. A lány a hasára tette a kezét, mosolygott, majd szerelmére nézett:
-Én úgy érzem..

Lukó nagyon meglepődött:
-Stella te áldott lettél?!
-Bizony. - Nagyon mosolyogtak. -Nagyon örülök neki..
-Én is! - Felkapta szerelmét, s a földre érkezve megcsókolta. -Ez csodálatos hír!
-Igen. - Megölelte a fiút. -Tudod, már azt hittem, hogy te nem fogsz ennek örülni; és féltem, hogy hogy fogsz reagálni.
-Én nagyon is örülök neki. Hirtelen jött, de örülök. Szeretlek Stella!
-Én is! - S csókolóztak.

Ekkor a többiek is kijöttek a barlangból. A tűz elem egy folytában csak azt hajtogatta, hogy mennyire éhes. A szél elem pedig Stellára gondolva jó ötletnek tartotta, hogy elmenjenek enni. Így elindultak az erdőbe.
-De jó, hogy többé nincs Szörny Ella!- Lina.
-Egyetértek!- Stella.
-Igazándiból nem biztos, hogy meghalt.- Simon.
-De Lukó elfújta és azt az ütést még ő sem élhette túl!- Lina.
-Szerintem se.- Stella.
-Már mindegy..- Lukó. Aztán megálltak.
-A Triád-tó! - (Simon már járt itt korábban.)

Mártek rögtön a gyümölcsös bokrokhoz futott, s tömte magába az ételt. A többiek is elkezdtek megreggelizni, kivéve Boglárkát; aki beleugrott a tóba.

Kis idő múlva csak a tűz elem folytatta az evést, a többiek pedig a tóhoz gyűltek.
-És most mi legyen?- Lina.
-Egy darabig lakhatnánk a barlangban.- Lukó.
-Akkor nyilván jó okod van rá. Hisz egyébként mönnénk tovább, ráadásul titkolod is, ami fölöslegös.- Simon.
-Simon, azt mondd meg, hogy te honnan tudod ezeket? Mint ahogy a csillagjegyünket is. Meg se mondtuk, mégis tudod.
-Ez az én titkom. - Felállt, karba tette kezét és odébb menve egy fához támaszkodva leült.
-Különös..
-Szerintem meg titokzatos. De még mindíg sokkal jobb, mint Boglárka!
-Jaj, Stella.. - Röhögtek. Ekkor hirtelen a föld 'megremegett'. Megijedtek.
-Ez földrengés volt?!- Stella.
-Igen..- Lukó.
A sellő a felszínre úszott:
-Valakik közelednek..
-Ezt meg honnan veszed?
-Mert ez nem sima földrengés volt. - Mártek a többiekhez futott.
-De akkor meg..- Lina.

S ekkor megjelent három 'troll', az óriások közül. (Az elemek csupán a lábujjaikig értek. Vastag bőrükket állatbőr-ruha védte.) A vezérük (a legnagyobb) lenézett:
-Gándzsu [Gádzsu] vagyok! Ők itt pedig Góliszton és Áktikusz. És ha jól sejtem ti pedig az elemek vagytok.
-Igen, de mit akartok tőlünk?!- Lukó.
-Csupán az erőtöket! - Közben Simon odaért a többiekhez.
-Azt soha! - (Az elemek meglepődtek, hisz alig, hogy véget ért a Szörny Ellával való harc, már is itt van egy új ellenség, aki szintén az erejüket követeli.)
-Gondoltam. Ez esetben megszerezzük mi magunk!
-Hmm... Na azt próbáljátok meg, férgek! Ékkőtrix! - Boglárka átváltozott és röktön felugrott. "Víz bomba sorozat"-ot küldött a trollok felé, amik semmit nem használtak. Majd mikor Góliszton arcához ért, uszonyával csapkodni kezdte, mire a troll egyik kezével elcsapta fejéről. Boglárka a levegőben sodródott, majd sikerült megfordulnia, megállt, s újra az ellenség felé vette irányát. Ekkor Góliszton előre lépett és a földre csapta a lányt.

-Változzunk át!- Lukó.
A többiek is átváltoztak. A fény elem Áktikuszhoz repült és "fény bomba"-t dobott feléje, mire az óriás megfogta őt és eldobta az erdő sűrűjébe.
-Lina! Hmm... - A természet elem azonnal utánna repült.

Boglárka közben feállt, felugrott Góliszton tarkójára, s ütni kezdte. A troll felugrott a levegőbe és ledobta magáról a sellőt, aki a földbe fúródott. A lány ezután felrepült és "víz bomba sorozat"-ot küldött feléje, amik persze nem használtak. Majd a gonosz a tóba dobta, ahol a lány elvesztette eszméletét.

Lukó és Stella közösen repültek Gándzsuhoz. Szél gömbök és sziklák érték a gonoszt, aki hirtelen eldobta a föld elemet.
-Stella! - Lukó gyorsan szerelme után repült. Nagyon megijedt. Félt, hogy valami baja lesz neki és a kicsinek.

Mártekot közben Áktikusz megragadta, s épp eldobni készült, mikor az elem megégette a troll ujjait, mire a gonosz elengedte. A fiú nagyon nevetett.

Eközben az erdőben Simon megtalálta a tündért, aki a földön feküdt. Leguggolt, s a karjaiban tartotta. Merengve nézte.. Majd a lány felébredt és meglepődött, hogy Simon kezei közt van. Elvörösödött és zavarba jött. De nem szólt egy szót sem. A fiú felállt, s elengedte a lányt.
-Jól vagyol?
-Ööö.. Igen.
-Örülök neki. Akkor mehessünk vissza ni'! - Mosolygott a lányra. Lina nagyon meglepődött, s hirtelen azt se tudta mit tegyen.
-Igen is!
-Hm. Nem katona vagyok, hogy "Igen is"-t mondjál. - Picit viccesen mondta, s nevetett.
-Ohh'.. - Rosszul esett a lánynak, hogy Simon kinevette. Lefele figyelt.
-Bocsánat Lina. Nem akartam, télleg.
-Semmi baj. Mehetünk vissza.
-Rendben. - A tündérre mosolygott, majd felrepültek.

Eközben Boglárka magához tért, s fölugrott a tóból, s uszonyával készült támadni, amikor Góliszton ismét leütötte és Mártek mellé került:
-Nagyon vicces ez az egész! - Nevetett.
-Bolond.. - Egyenesedett fel a sellő.

Lukó és Stella a levegőben megálltak és megfogták egymás kezét.
-Minden rendben?..
-Igen, menjünk vissza!

Mind összegyűltek, s felsorakoztak. Gándzsu előrelépett:
-Köszönjük elemek. Góliszton, Áktikusz! Ideje mennünk! - Megfordultak és elmentek.

-Ezek meg.. Még csak nem is harcoltak igazán!.. - Ökölbe szorította kezét Boglárka, ugyanis leakarta őket győzni; miközben belül pontosan tudta, hogy még nem tudja.
-Menjünk vissza szerintem!- Lukó.
-Egyetértek.- Lina.
-Már jól laktam.. Visszaváltozás! - Visszaváltozott. -Mehetünk! Az utolsó egy záp tojás! -  A tűz elem elrohant.
Az elemek visszaváltoztak, s elindultak a barlang felé.

Félúton aztán a sellő egy különös jelenlétet érzékelt, s abba az irányba ugrott fel, afelől érezte. Nemsokára meg is érkezett a helyre, ahol Kárnthival találta szembe magát.
-Boglárka..
-Gondolom azért kutattál fel, mert erősebb lettél és kell neked...
-Jól gondolod.
-Azt soha nem fogod megkapni! - Kiáltott fel. -Sose!
-Nem lehet, hogy ő nagysága túl magabiztos?
-Elég legyen Kárnthi! - Ekkor felugrott, kinyújtotta két kezét és a földhöz szorította ellenségét. De ekkor a férfi ellökte magától. A lány ekkor felugrott és tőröket dobott lefele, amiket mind kikerült a szörny. Bogi földet ért. -Ékkőtrix! - Átváltozott.
-Most! - Kárnthi a sellő mögé teleportálta magát és a gerincébe ütött. Majd egy tőrt készült a hátába szúrni, amikor a lány bal kezével megfogta az eszközt és ellensége felé dobta, aki hirtelen a lány fölé teleportálta magát és állba rúgta. Ekkor Boglárka a levegőben megfordult és uszonyával elküldte a szörnyet, aki pár fát kidöntve aztán megállt, s visszafordult. A sellő a földre érkezett, mikor a férfi épp odateleportálta magát. Ekkor a lány "Víz bomba sorozat"-ot küldött, ami eltalálta a szörnyet és a földre huppant. A víz elem elővette tőreit, majd egy kivételével mindegyiket eldobta, amiket Kárnthi kikerült, mivel felállt. Aztán a gonosz a lány mögé teleportálta magát. -Víz sugár! - A lány a földre esett, a férfi pedig előteremtette szigonyát, amivel az elem hátába szúrt. -Ez az!
-Neee! - Boglárkának hatalmas fájdalmai lettek, s vért hányt. Egész teste remegett. Egész háta véres lett, s az egyik nyílásból mély ibolya színű fény áradt ki.
-Ez az! Már érzem az erejét!
-Nem, neem! Soha.. Soha nem lesz a tiéd!! - S ekkor összeszedte erejét, majd kezében lévő utolsó tőrét egy "víz bomba"-ban eldobta, ami pont eltalálta Kárnthi bal szemét.
-Neee!!! - Bal szemére megvakult. Két kezével erősen fogta, de a fájdalommal nem tudott mit kezdeni. Aztán elteleportálta magát.
A sellőlány próbált felegyenesedni, de elvesztette eszméletét, visszaváltozott és összeesett.

Eközben az erdő közepén egy 'kis' házikóban a három óriás az asztalnál összegyűltek.
-Figyeljetek! Ahogy láttam ezek az elemek még  csak az első szinten vannak. Azaz nagyon gyengék. Holnap menjetek, keressétek meg őket és fogjátok el őket!
-Úgy lesz!- Góliszton.
-Számíthatsz ránk!- Áktikusz.

A többi elem közben a barlang közeli bokroknál voltak, kivéve Simont, aki bent a barlangban.
-Az a baj.. hogy túl erősek ezek a trollok.- Lukó.
-Igazad van.
-Nem tudom, hogy fogjuk őket legyőzni.. Bár erősebbek lennénk..
-Azok vagyunk Lukó! - Nevetett Mártek, aki csak tömte magába a gyümölcsöket.
-Lukó ne félj, együtt megoldjuk! - Fogta meg Stella szerelme kezét.
-Igazad van Stella! - Megcsókolta.
-De miért akarják ők is az erőnket? És miért nem fogtak el minket? Láthatóan sokkal erősebbek, mint mi.- Lina.
-Ez igaz..
-Félnek tőlünk! - Kiáltott fel Mártek.
-Jó kérdés Lina. Ezt csak ők tudhatják..- Stella.
-Nem tudom hogyan győzhetnénk le..
-Én se. És ez nagy baj.. Ha legközelebb jönnek lehet nem lesznek ilyen kegyesek.
-Igazad van Lina. De mit tehetnénk?
-Egyenlőre semmit. Nem tudom így mi lesz.. Hisz nagyon is erősek..- Lina. Stella és Lukó megölelték egymást.

Nagy volt a bizonytalanság.. Egyszerűen nem tudták még elképzelni azt, hogy erősebbek, hogy jobbak lehetnek a felmerülő új problémánál. S mint minden probléma, előszőr nagyon nehéznek tűnhet, persze felfogása kérdése az egész.. Na de mi van akkor, ha azt se tudjuk elképzelni, hogy erre képesek lehetünk? Egyszerűen lefagyasztjuk saját agyi számítógépünket. Megállunk, mert megálljt parancsoltunk. Egyszerűen, egy helyben állunk. De mégis mire jó ez nekünk? A probléma ettől még nem oldódik meg, s nem lesz jobb a helyzetünk. De ha merünk egy picikét is kockáztatni, felelősséget vállalni és kíváncsinak lenni, azaz megadjuk magunknak a tovább fejlődés lehetőségét, talán képesek leszünk az idő folyamán felnőni a feladathoz, s meglépni is azt! Ugyanis a feladathoz már megérettünk, hiszen akkor nem találkoztunk volna vele, de megoldását, picit máshol kell keresni..

Eközben a természet elem megérezte, hogy baj lehet Boglárkával, így elindult megkeresni. Nemsokára meg is találta. Kihúzta testéből a szigonyt, majd varázsolt levelekkel bekötözte sebét. A lány vérzése lassan elállt. A fiú felemelte, s a barlangba vitte.

Majd beesteledett és lassan elaludtak, kivéve Lukót, akinek újra előjött a fejfájása. Kiment a barlang oldalához leülni:
-Vajon.. Miért fáj még mindíg a fejem? Hisz Szörny Ellát legyőztük. Vagyis.. nem tudom, de úgy érzem köze van hozzá. Bár tudnám és ne fájna már.. Viszont, aminek nagyon örülök, hogy apuka leszek! Stella.. Nagyon boldoggá tud tenni. - Mosolygott. S belül úgy érezte, most igazán boldog, van miért élnie! Stella hatalmas erőt adott neki, de az igazság az, hogy ez még mindíg csak elterelte a figyelmet a problémák gyökeréről.. De ekkor ezt még ő nem látta..

Majd visszafeküdt és remélte, hogy abba marad fejfájása.



***
Mi következhet ezután, hogy Stella várandós lett?
Vajon, hogy fogják az elemek legyőzni az új ellenséget, akik szemmel láthatóan sokkal erősebbek mint Szörny Ella volt?
Boglárka titka és a belőle áradt lila fénynek köze lehet egymáshoz?
Vajon Lukó fejfájása mégsem Szörny Ellához köthető? De ha nem, akkor mihez?