1.rész: Együtt a csapat: 6.nap - Vele vagy ellene?

6.nap


Megreggeliztek, s tovább indultak.

Az erődben Szörny Ella kiparancsolta teremtményeit, a kígyó kivételével.

Amikor az elemek egy tisztásra értek, meglátták a katonákat.
-Ez rengeteg katona..- Kántor.
-Elintézzük őket! - Indult meg a sellő. Nemsokára odaért és a  katonák közt volt. Átváltozott, majd "vízgolyók"-kal, és a farka csapkodásával sorba ölte meg a katonákat.

Stella sziklákkal harcolt Gufut ellen.
Repülő Bika felszállt, és a szél elem felé repült. Lukó szelet csinált és a földre esett a gonosz. De aztán visszateleportálta magát, és ledöfte Lukót a katonák közé.
A föld elemet elfogta Gufut. A másik két elemet, és Kántor Madarat pedig a túl erőben lévő katonák. A sellőlány visszaváltozott.

Visszatértek az erődbe. Az elemeket bezárták Lina mellé a cellába. Stella leült.
-Na ezt jól elcsesztük!- Lukó.
-De kijutunk valahogy..- Stella.
-Most már mindegy. Na és téged, hogy hívnak?- Boglárka szólt a tündérhez.
A sarokban Lina megszólalt:
-Én Filáná Lina vagyok, a fény elem.
-Hogy mi?!- Stella. Mindenki meglepődött.
-Miért vagy itt?- Lukó.
-Szörny Ella engem is elfogott.
-Én Lukó vagyok a szél elem.
-Én Stella Lincó a föld!
-Kántor Madár vagyok!
-Én pedig Kárlánd Boglárka a víz elem. Mondd, nem próbáltál kitörni?
-De. Viszont a cellában nem működik a mágia. - Elővette varázspálcáját.
-Értem. Szóval te az a 'hamar feladom' és 'csöndes lányka' típus vagy.

Boglárka kikapta a tündér kezéből pálcáját, két kézzel megfogta, és a padlóba szúrta.
-A pálcám! - Ordított rá Lina.
-Talán itt akarsz maradni?
-Nem.. De
-Engem nem érdekel a pálcád sorsa!
-De Bogi! Hogy lehetsz ilyen?!- Stella.
-Kérlek...
-Ti mind bolondok vagytok! Na de ha majd kijutunk megmutatom!
-Bogi! Mit?! Most mondd!- Lukó.
-Majd meglátod!
-De ezt nem fogod megtenni!
-Mindjárt meglátod mit fogok tenni..

A sellő a pálcával végig hasította a padlót, és egy nagy lyuk keletkezett rajta. Kiugrottak. Egy domboldalas részre érkeztek.


Lina felvette és megnézte tönkre ment pálcáját. Nagyon sajnálta, hogy már nem használhatja.

Boglárka pár méterre arrébb állt:
-Na figyeljetek!
-Mire készülsz?!- Lukó.
-Ékkőtrix! - Átváltozott.
A sellő felugrott és vízgolyókat dobált rájuk. A legtöbb eltalálta a szél elemet, aki a földre esett.
-Bogi ezt fejezd be! Egy csapat vagyunk!- Lukó.
-Nekem ti nem parancsoltok! Az én utamat én járom és nem ti!
-De nem is kell minket megtámadnod!
-Látom tényleg akartok egy kis pofozást.
-Mi egy csapat vagyunk és együtt kell működnünk! Nem harcolhatunk egymás ellen!
-Rendben.

Ekkor a sellő felugrott, és pillanatok alatt az elemhez ért, akinek bevágott egyet, s távolra repült. Lukó ezután a levegőbe szállt, ahogy a lány is, és "víz bomba"-val a földre küldte. Ráugrott, s folyamatosan ütötte arcát. Majd Lukó "széllöket"-tel a levegőbe repítette, s innen tovább. A földre érkezett. Mikor megérkezett a fiú, felugrott a sellő, és farkával leakarta csapni, de mivel még időben észrevette, kikerülte. A sellő aztán a levegőben megfordult, és vízzel a földre küldte, majd ráérkezett, és a hasába ütött, ahol a seb volt. Lukónak ez nagyon fájt. Üvöltött a fájdalomtól. Újra vérzett. A szél elem ekkor vissza repült a többiekhez. A sellő követte, aki még leszállása előtt behúzott neki, és "víz bomba"-val a földre esett. Ekkor Lukó újra a levegőbe repítette a lányt, aki távolabb érkezett le. Stella a szél elemhez futott:
-Lukó! Jól vagy?!
-Boglárka felsértette a sebem..
-Nagyon fáj?
-Eléggé.

A két lány bevitték a közeli erdőbe a sebesültet. Itt lefektették.

Közben Boglárka más irányba ment. Kántor Madár követte:
-Te meg mit követsz?
-Én csak szeretnék veled maradni.
-Velem te ne akarj lenni!
-De miért?
-Nem mindegy az neked?! Menj vissza a többiekhez!
Kántor Madár sértődötten repült vissza az elemekhez.

Közben az erődben Gufut észrevette az elemek eltűnését, amit jelentett is Szörny Ellának.

Este lett. Boglárka visszatért a többiekhez. Egy kis dobozt dobott Stellának, amiben kenőcs volt, Lukó sebére.
-Kenőcs?- Stella.
-Ennyivel tartoztam. Kend be vele, hogy gyógyuljon! Így nem tud harcolni.
-Rendben.. De mégis akkor miért csináltad?!
-Mert megérdemelte.
-Hogy mi?! - 'Ugrott föl' Lukó.
-Jól hallottad. Azt hiszed, hogy te vagy itt a főnök, közben pedig az elemek között egyenrangúság van! - Kicsit arrébb lepihent.
-De.. Te ezt érted?
-Nem Lukó. - Stella bekente a hasát.

Ezután elaludtak, kivéve a fény elemet, aki úgy érezte, hogy kissé furcsa társaságba keveredett. Nem érezte jól magát a többiek mellett. Szinte egész nap csöndben is volt. De leginkább még mindíg nagymamájával kapcsolatos kérdések zaklatták.. Túl sok volt a 'miért?'..



***
Bogi mire utalhat amikor e két mondatot mondja?
 "Nekem ti nem parancsoltok! Az én utamat én járom és nem ti!"
és 
"Jól hallottad. Azt hiszed, hogy te vagy itt a főnök, közben pedig az elemek között egyenrangúság van!"

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lukács Levente: A hat elem: Előzmény (1.részlet) -Bevezető

Kárlánd Boglárka

Lukó Lápsz

1.rész: Együtt a csapat: 14.nap - Félelem

4.rész: Egy kis kaland: 6.nap - Elmúlás