1.rész: Együtt a csapat: 8.nap - Tervezés

8.nap

Másnap a gonosz tündér újra megindította csapatát a következő falura.

Közben az elemek felébredtek.
-Jó reggelt!- Lukó.
-Viszont.- Stella.
-Hol van Boglárka?- Kántor Madár.
Ekkor jelent meg a sellőlány a folyó felől, kezében pár sült hallal. Ledobta:
-Tessék! Ha megettétek, indulunk!
-Köszönjük!- Lina.
-Te nem eszel?- Kántor Madár.
-Velem te ne törődj!
A madár azt hitte, a tegnapi után már nem lesz ilyen vele a lány, de tévedett. Megették a halakat, s tovább indultak.

Egész délelőtt és délután siettek. Végig lerombolt falvakon haladtak át.
Majd az egyiknél megállt Boglárka, mert meglátott egy öreg embert, aki életbe maradt. Odament hozzá:
-Te öreg ember!
-Kérem ne bántsanak! - Félt, mert nem tudta kikkel áll szemben.
-Mondd, merre mentek a gonoszok?
-Arra. - Dél felé mutatott.
-Ékkőtrix! - Átváltozott, s vizet adott neki egy nagy vázába. -Tessék! - Ezzel felrepült.

A többiek követték a sellőt, és hamarosan elérték a közeli falut. A gonoszok épp itt voltak. A falu égett, s már jó pár embert elfogtak.

Lukó, Stella és Lina berohantak a házak közé. Szétváltak.

Ekkor megjelent Gufut, aki hátulról feldobta a föld elemet, és nagyot esett. A katonák odasiettek, s elfogták a lányt. Lina ezt észrevette, odarepült, s kimentette onnan. A katonákkal harcoltak tovább.

Lukó összetalálkozott Repülő Bikával. "Széllöket"-et küldött, amit az ellenség kikerült, s Lukót a földre rúgta. A bika leszállt hozzá és rúgdosta. Majd az égbe dobta szarvával. Az elemhez teleportálta magát, és a katonákhoz lerúgta.

Ahogy Stella harcolt, újra megjelent Gufut, aki ráugrott.
-Szállj le rólam!- Stella.
Lukó meghallotta a föld elem hangját, s odasietett. A szörnyet a földre csapta, s fölé emelkedett, majd megfogta egyik lábát, és elrepítette. Stellát jó érzés fogta el. Örült, hogy Lukó megvédte. A fú leszállt a lányhoz:
-Jól vagy Stella?
-Igen..

Ideérkezett Lina is. A katonák egyszerre támadták a három elemet. Sokan voltak, s bekerítették őket. Az egyik robotkatona Stellára akart ugrani, de a szél elem elé repült és összetörte. Az elemek folyamatosan védekeztek, de a túlerőben lévők végül elfogták őket.

Kántor és Bogi kívülről figyelték a többieket.
-Bogi.. A tegnapi..
-Ezt most fejezd be! Tegnap megbeszéltük; és én lezártam a témát!
-Értettem.. - Ekkor Repülő Bika elfogta Kántor Madarat - Eressz el! - A szörny az erőd felé repült vele.
Boglárka nem vette észre Kántor Madár elrablását, miközben ő beugrott a katonák közé. "Víz golyó"-val és a farka csapkodásával megölte az elemeket tartó, és a közeli katonákat. Majd Stella felült Lukóra, és kirepültek innen.
A katonák tovább álltak.

-Köszönjük Boglárka!- Lina.
-Ezzel is saját magatokat rángattátok bajba.- Bogi.
-De akkor is, segíteni kellett!- Stella.
-Felőlem.. Visszaváltozás! - Visszaváltozott.
-Hol van Kántor Madár?- Lina.
-Ott! - Ekkor észrevette Repülő Bikát az égen, s rámutatott. -Ő vihette el! Követni kell Repülő Bikát, és kiszabadíthatjuk Tűz-Kacsát, Kántor Madarat, és Mártekot!
-És az emberek?!- Stella.
-Melyik a fontosabb?!
-Várj.. Ha kiszabadítjuk Mártekot, aki már megkapta az Ékkőtrixet, több esélyünk lesz!- Lina.
-Ez igaz, de.. Legyen..- Stella.
-Bolondok.. - Ekkor a réten végig futó széllel, megérzett valami különöst.
-Jól van Bogi, most már hallgatunk rád!- Lukó.
-Felőlem.. Hát akkor kövessétek Repülő Bikát!
-Miért te nem jössz? - Lepődtek meg.
-Hamarosan csatlakozom hozzátok. - S elugrott észak-nyugati irányba.
-Hova mehet?..- Lina.
-Talán igaza van Boginak. Mártekkal pedig könnyebb lenne.- Lukó.
-Nem értek egyet! Szerintem az emberek is ugyanúgy fontosak! De jól van menjünk..- Stella.
-Ne légy már ilyen!
Elindultak Repülő Bikát követve.

Rövidesen a sellő egy erdős rétre érkezet, amelyen egy folyó is végighaladt. Szembetalálta magát legfőbb ellenségével, Kárnthival.
-Boglárka.
-Minek kerestél fel? Mondd mit akarsz?!
-Ahányszor találkozunk, annyiszor fogod megkérdezni?
-Nem lesz a tiéd! - Övültött föl, s hirtelen igen ingerült lett.
-De hisz.. Egyszer már majdnem sikerült.. Sőt, egy másik dolgot már el is vettem tőled!..
-Elég legyen! Ezt most fejezd be!
-Te nekem nem parancsolsz! Vagyis, senkinek se..
-Fogd be a szádat ha én mondom!
-Boglárka.. Azt játszod, aki épp nem akarsz lenni. Vagy talán..
-Megdögölsz!
A sellő felugrott, és egy törrel végig szántotta ellenfele arcát. Vérzett. A lány mögötte landolt.
-Hm. Sejtettem.
-Mégis mit? - Fordult meg a lány, miközben kezében slégan tartotta fegyverét.
-Azt, hogy nem adod könnyen az értékes..
-Víz golyó! - Kárnthi hátrugrott, s nem találta el. -Ékkőtrix! - Átváltozott.
-Ezek szerint már fejlődtél.
Ekkor hirtelen odaugrott, és beakart ütni egyet a lánynak, de ő gyorsan észbe kapott, fölrepült, s innen uszonyával a folyóba csapta a szörnyet. A folyó fölé ugrott:
-Víz gömb!
A férfi visszadobta az erőt, de a lány kikerülte. Kárnthi fölugrott a folyóból, megfogta a sellő uszonyát, és a levegőben pörgetni kezdte. Ekkor a lány elővette tőrét, és ellensége mellkasába dobta, mire ő egyből elengedte a sellőt. Boglárka egy kicsit hátra repült, majd a szörny felé tartott. -Vízsugár! - A földre küldte, és leérkezett a földre. A vizi szörnynek vérzett a mellkasa. Kirántotta a tőrt, s eldobta. A lány felé vette irányát, aki még időben hátraugrott, s így a földbe ütött. De ezután Bogi mögé teleportálta magát, aki gyorsan megfordult, és a szörny beütött a hasába, majd belé akart rúgni, de ekkor a lány az uszonyával lecsapta őt a földre. Boglárka fölrepült. Kárnthi felállt:
-Víz sugár! - Eltalálta a sellőt, és a földre huppant. A gonosz hozzá teleportálta magát. -Víz sugár! - Ekkor Boglárka arrébb gurult, majd fölugrott, és a folyóba ütötte ellenfelét. Utánna ment. Megcsapta farkával, de aztán a szörny elteleportálta magát. A lány egy ideig nem látta. Majd előbukkant a víz elem alatt, és megfogta uszonyát. Ekkor Boglárka észrevette Kárnthit, megfordult, és folyamatosan ütni kezdte. Majd hirtelen a szörny víz erejével kilögte Boglárkát a folyóból. Fölugrott utánna, sorozatosan ütötte, majd lerugta a földre. A sellőlány felé két dárdát dobott, amik a két kezét súrólták. Ekkor a harmadik dárdájával közelített hozzá. Aztán az utolsó másodpercben a sellőlány elhúzta a fejét. Ekkor testével föllökte ellenfelét, és a farkával a folyóba küldte. Boglárka egy helyben lebegett. Folyt róla a víz, és látszott rajta, hogy most tényleg veszélyben érezte magát. Majd gyorsan elrepült a helyszínről. Kárnthi kilépett a folyóból. -Hm. Kiváncsi vagyok ezek után mihez fog kezdeni a kis sarjadék. -

Láthatóan nagyon magabiztosnak tűnik Kárnthi, ki oly nagyon szeretne valamit Boglárkától.. Vajon mit? Miért? S ha olyan erős, amilyennek mondja magát, miért nem vette már el hamarabb? Talán mert amellett, hogy az a bizonyos dolog nagyon is fontos az ő számára, valamennyire szereti is a sellőlányt. Legalábbis a játszadozás, az időhúzás és a kíváncsiság szintjén biztosan. Hisz ő élvezi azt, ha játszadozhat! Mert egy örök napocska él lelkében, amely fel-fel törve mutatja csak meg igaz arcát; amellett, hogy csúfos tervei elhomályosítják, s új utakra terelik az életét. Kárnthi egy olyan lény, mely nem képes teljesen engedelmeskedni a sötét oldalnak. Egyfajta csiki-csuki játékot játszva, mindkét szerep megjelenik életében, szabad akaratából. Mert belül, az örök gyerek állandóan felkiált, hogy szabadulni akar! De láthatóan ezt sem akarja folyton Kárnthi..

Aztán elteleportálta magát.

Épp készültek aludni a többiek, amikor megérkezett a sellőlány.
-Bogi! Jó sokáig voltál.- Lina.
-Elmegyek.
-Hogy mi?!
Mindenki lefagyott a hír hallatán. Nem akarták elhinni, még ha nem is szerették nagyon.
-De miért? És mégis hová mész?- Lina.
-Dolgom van. Nemsokára visszatérek. - Elrepült.
-És már el is ment..- Stella.
-Mégis mi dolga lehet neki?- Lukó.
-Ki tudja. Így is mindíg egyedül van.. Engem nem érdekel. - Feküdt le a föld elem.
-Azt mondta visszajön. Remélem igazat mondott.- Lina.
-Nekem oly mindegy..- Stella.
Az elemek lassan elaludtak; Lukó kivételével, akinek előjött nem  átlagos fejfájása.

Míg Boglárka az éjszaka sötétjében szállt tovább.

Közben a repülő erődben a szörnyek lepihentek, mivel egész nap embereket fogtak el. Szörny Ella a szobája ablakán nézett ki, s hosszasan bámult kifele:
-Bár megtudnék szabadulni ettől az átoktól, ami visszahúz és nem hagyja, hogy azt tegyek amit csak akarok..



***
Mit érezhetünk Kántor Madár szavaiból, és vajon miért pont őt rabolta el Repülő Bika?
Stellának mi baja lehet Bogival?
Vajon mi történhetett a múltban a sellő és Kárnthi közt; és miért dönthetett úgy a lány, hogy ideiglenesen ott hagyja a csapatot?