1.rész: Együtt a csapat: 13.nap - Fordulatok

13.nap

A három elem felkelt és tovább indult. Sétáltak, mivel szinte majdnem fölöttük volt az erőd.

Szörny Ella kiküldte szokásos kis csapatát.

Ahogy kiértek a rétre, meglátták az ellenséget. Egyből tudták, Szörny Ella követi őket.

Stella átváltozott és előre futott. Gufut a lányra akart ugrani, de ekkor felszállt és egy "szikla ütés"-t adott neki, amitől a földre került. A szörny az elem mögé került teleportálással, megfogta lábait és a levegőben elkezdte pörgetni. Majd elengedte. A lány gyorsan visszarepült, és egy éles sziklát teremtve ellenfelének dobta; aki áttörte a sziklát és a földre küldte Stellát. Gufut ráugrott az elemre. Épp megkarmolni akarta, mikor a lány térdével a szörny hasába rúgott, majd "szikla ütés"-sel a földre ütötte. Felállt.

Lukó az égben Repülő Bikával körözött. "Széllöket"-et küldött, amit ellenfele kikerült és ekkor lerúgta a földre. A szél elem hamar visszarepült és a gonosz újból leakarta rúgni az égről, de a fiú kikerülte, az oldalába ütött és "Széllöket"-tel messzebbre repítette.

Lina pedig "fény gömbök"-kel a robotkatonákat tizedelte.

A sok katona aztán teljesen körbe kerítette a három elemet, bárhogyan is próbálkoztak, a számuk miatt túl erőben voltak.

Ekkor Ékkőtrixben érkezett meg Boglárka, aki egy farok csapással egyszerre tíz katonát is megölt:
-Mi az? - Megállt, s a többiek ráfigyeltek.
-Bogi! Visszatértél!- Lina.
-Jó, hogy újra itt vagy!- Lukó.
-Igaz.. Nélkülem semmire sem mentek. Stella! Te pedig ha egyszer megkaptad az Ékkőtrixet, igazán használhatnád!
-Tényleg.. Nagyon jó, hogy visszakaptuk. - A föld elem már kevésbé örült a sellő felbukkanásának.
Aztán Boglárka "víz bombák"-kal és farka folyamatos csapkodásával egyhamar végzet a katonák felével.

(Az erdő széli bokrok mögül egy alak figyelte az eseményeket.)

Viszont ekkor egy újabb sereg katona jelent meg. Akárhogy is védekeztek, végül a túlerőben lévő ellenség elfogta a négy elemet. Az erőd egyik cellájába helyezték el őket, ahol Stella és Boglárka egyből visszaváltoztak.

A bokrok mögül a fiú utánuk szaladt az erődbe. Nemsokára meg is találta őket. Ekkor Gufut futott be, aki átugorta őt. Aztán neki rohant, viszont az ifjú fölugrott. Sikerült letépnie felső ruházatát, de ellenfele mögötte landolt. Megfordult.

Lina nagyon elcsodálkozott a váratlan vendégen. Rögtön gondolatok ezrei cikáztak fejében, s egyre furcsább képeket vágott.

-Inda! - Ekkor egy hosszú, vastag inda növény jelent meg kezében. Csapkodni kezdte vele a szörnyet, aki próbált védekezni, de nem nagyon sikerült neki. Aztán az ellenség hirtelen elszakította a fiú fegyverét és fölugrott. Ellenfele ledobta a kezében lévő növényt. -Itten van ni' a vég!
-Hogy mi?! - Gufut leesett a földre. Elkezdett reszketni és elvesztette öntudatát. Övültött fájdalmában.
-Most mi történik vele? - Suttogta Lina.
-A teste fölött elveszítötte öntudatát. Mán nem ura önmagának. Ilyenkor a teste pedig aztat éli át, milyen élve elégni a tűzben. Eztet a pirtholit [pirszolit] nevű főzetem váltotta ki, amit fölugrásomkor öntöttem rá ni'.
-Te meg ki vagy? - Stella.
A fiú ekkor megfordult:
-Sziasztok! Mártoni Simon vónék a természet elem!
A többieket mind lesokkolta a hír. Csodálkoztak, hogy ő az utolsó elem.
-Akkor mondd..- Lukó.
-Majd később megkérdezöd. Mostan kiszabadítalak tíktököt. - Simon egyik szütyőjéből egy marék gyengítő főzetbe áztatott hárslevelet dobott a rácsokra, amik egyből folyékony halmazállapotú fémmé váltak. -Na gyorsan mönyjünk! - Az elemek megfordultak és az ablakon kiugrottak. A réten megköszönték a segítséget, bemutatkoztak, majd a földön, újra elkezdték követni az erődött.
-Akkor mostan az az ellenség akivel harcótatok?- Simon.
-Az csak a bandája.
-Értöm.
-Simon miért beszélsz ilyen furán?- Lina.
-Pusztafalusiasan beszélök. Vagy valami hasonló.. Mindegy is. Pusztafalusi mongol-magyar vagyok.
-Elég furán hangzik..
-Simon eddig mit csináltál és hogy lettél elem?- Lukó.
-Kerestelek tíktököt. Elem pedig a Smaragd varázskő segítségével lettem.
-Értem. - A szerelmes pár kézen fogva járt és sokszor csókolóztak az út során.
-Hmm... Különös..
-Micsoda?- Stella. Megálltak.
-Lukó egy bika-rák-oroszlán-szűz, Stella egy mérleg-rák-halak, Lina egy szűz-halak-mérleg-bika, Boglárka pedig egy skorpió-oroszlán. Érdekös egy csapat.
-Jaaj ezek a csillagjegyek!
-Ezek szerint te is egy skorpió vagy!- Boglárka.
-A napom szűz, az aszcendensem nyilas, és a holdam a skorpió, igen.
-Látom te leszel az okos a csapatban..
-Te pedig a titokzatos. - Szúró szemmel nézték egymást.
-Tovább indulhatnánk?- Lukó.
-Nem én beszélek senkit nem érdeklő dolgokat! Hülye volt az a varázskő, hogy téged választott!
-Rendben Bogi. Mehessünk?
-Menjünk!- Bogi.

Az erődben Szörny Ella a gépezetbe tette Gufutott, majd pár perc múlva ugyanolyan lett, mint volt. A gonosz tündér nagyon dühös lett és kiküldte Szikrázó Kígyót, hogy fogja el az összes elemet.

Az öt elem visszament az erdőbe és egy forrásnál lepihentek. Lina elindult élelemért. Boglárka szokása szerint szó nélkül lelépett. Simon egy darabig a forrást bámulta, majd ő is sétált egyet.
Lukó és Stella pedig az egyik fa tövében 'romantikáztak'.
-Nagyon szeretlek Stella!
-Én is Lukó! - Megcsókolta. -Hát én meglepődtem Simonon.
-Én is. Ahogy hirtelen megjelent.. És most már Bogi is visszatért! Csak Mártek hiányzik.
-Őt is kiszabadítjuk nemsokára! De addig is..
-Igen? Menjünk el valahova?
-Ez egy nagyon jó ötlet!

Stella átváltozott, majd kézen fogva felrepültek. Egészen a felhőkig, ahol versenyezni kezdtek ki a gyorsabb. Aztán a rózsaszín egen suhantak végig, majd leszálltak az erdőbe, egy folyópartra. Megölelték egymást és Lukó homlokpuszit adott. Ekkor az egyik fáról egy virág hullott le, amit az elem, a lány hajába tűzött. Ezután újra felszálltak egy repülésre. Láthatóan nagyon jól érezték magukat. Mert végre nyíltan és korlátok nélkül kimutathatták egymás iránti szeretetüket! S nem törődtek egyebekkel, csak a másikkal! Olyanok voltak, mint a szabad madarak! S talán sok ember ezért szomorú! Mert nem mutathatják ki az iránt az érzéseiket, akit a legjobban szeretnének. De ilyenkor rá kell jönni nekik is, hogy vár még rájuk egy jobb, egy igazabb partner! De talán az sem véletlen, hogy épp jelenleg ezt élik meg..

Ahogy a sellő leért a patakpartra, Simon szólította meg a távolból:
-Mondjad, mér rejtegetöd a sebeidöt?
-Hamár ezt tudod..
-Segítök. - Odament hozzá. A lány levette ruháját, majd Simon kikötözte a sebét. -Erősen küzdhettél...
-Inkább azt mondd mit kell vele csinálni!
-Muszály egy kenőcsöt készítönöm. Tudod a sárkány karom vágásai nem tüntethetők el egyszerűen az időtől. Sőt, így el is fertőződhetnek.
-Te vagy a természet elem, nem tudsz teremteni egy növényt ami jó lenne?!
-De. Viszont az évek alatt kitapasztaltam, hogy a magamtó' teremtött növénynek semmi gyógyító hatása nincsen, bármilyön gyógynövényről legyön is szó.
-Értem. - Felvette pólóját, s felállt. -Majd jövök. - Megfordult és a patakba ugrott. A természet elem egy kis idő múlva elkészült a krémmel. A sellőlány visszatért:
-Látom kész vagy. - Leült. A fiú bekente a lány sebes testét, amitől begyógyult egész felső teste, s főleg keblei; majd felálltak. -Köszönöm. - Hosszasan figyelték a másikat.

Simon mosolyogva bólintott, majd külön váltak. Boglárka összetalálkozott Szikrázó kígyóval. S még mielőtt megszólalt volna, már hipnotizálta is. Az erődbe mentek.

Simon végignézte, majd amikor Lukóék visszatértek, elmondta nekik, hogy mi történt. De ekkor megjelentek a katonák, a két szörny és a két gonosz elem is. A négy elem kirohant a rétre.

Lukó fölrepült és Repülő Bikát "Széllöket"-tel röktön elrepítette. Megfordult, de a gonosz visszateleportálta magát és lerúgta a földre. Aztán a szél elem felrepült és hátulról a szörnybe ütött, de nem hatott. A bika ekkor megrúgta hátsó lábaival, megfordult. Lukó elszállt.

Lina a sellőhöz repült, aki uszonyával egyből a földre terítette, majd ráugrott. A tündér "vakító fény"-t használt, amitől Boglárka megvakult. Megfogta két kezével szemét és a földre borult. Lina felállt. Nagyon megijedt attól, amit tett:
-Bogi! Kérlek ne haragudj! Jajj, ne ezt nem akartam! - A tündér nagyon rosszul érezte ekkor magát, amiért a saját társát bántotta, még ha ekkor gonosz is volt.

A víz elem aztán uszonyával elrepítette.
Ekkor megjelent mellette Szörny Ella, aki visszateleportálta az erődbe.

Stella átváltozva harcolt Gufut ellen. A szörny felugrott. A föld elem fölrepült és sziklát dobott rá, amit ellensége darabokra tört szét karmaival és a földre érkezett. A lány "kő sorozat"-ot küldött, de a gonosz kikerülte, felugrott, megfogta ellenfele lábát és a földre csapta. Épp felugrott, mikor Stella egy sziklával eldobta, s felállt.

Mártek folyamatosan "tűz golyók"-at dobált Simonra, aki sorra kikerülte mindegyiket.
-Mán tudom! Gyökerek! - Mártek lábára gyökereket teremtett, amik a földbe nyúltak. Így a gonosz elem nem tudott mozdulni. A természet elem az egyik szütyőjéből egy szert vett elő. Ivott belőle. -Lukó, Stella, Lina! Igyatok ebbő' ni'! Megnöveli az erőtököt! - Feldobta.

Lukó elkapta, ivott belőle, majd Stellának és Linának dobva ők is. A szer elfogyott, de erejük megnőtt. Simon és Lina a katonákat pár perc alatt el is intézték. A szél elem Repülő Bikát és Mártekot visszafújta az erődbe. A föld elem pedig addig ütötte Gufutott, míg összeesett és a lány egy sziklával elrepítette.

Szörny Ella végig nézte a történéseket és mérgében tovább állt.

Az elemek visszamentek az erdőbe. Nagyon örültek, hogy végül sikerült győzniük. Aztán tovább akarták követni az erődöt, hogy kiszabadítsák Mártekot és Boglárkát, de Simon megállította őket:
-Álljatok meg! Semmi értelme most utánnuk mönni.
-Dehogynem!- Lukó.
-Tévödöl. Ha mostan elindulol, csapdába kerülöl.
-Akkor mégis mit kéne csinálnunk, mondd meg! - Stella dühös lett. Most, hogy már Boglárka nincs köztük, most is hallgatni kell másra, amiből már elege lett.
-Nyugodjál le. Nos.. Én véleményöm szerint jobb lenne, ha megvárnánk a megfelelő alkalmat és majd akkor támadunk. Ismörök egy főzetet, ami visszaváltoztathati őket.
-Tényleg? Nekem.. tetszik az ötleted.- Lina.
-Nekem is. Csináld meg!- Lukó.
-Ahhoz elsőnek alapanyagokra van szükségöm. Elmönnétök és szödnétök egy keveske Derthit virágot, Tiroklit és Gerugult? - az elem elővett három képet a három növényről és átadta a tündérnek. -Így gondolom mán megtuditok kerösni.
-Hát ez nem létezik! - Stella elengedte kedvese kezét és oldalra lépett. -Amikor Boglárka volt itt ő rá hallgattunk, most meg Simonra?! Olyanok vagytok mint egy talpnyaló! - A föld elem teljesen kiborult, hogy más 'irányítja' őket. Nem szerette, ha megmondják neki a 'tutit'.
-Tipikus skorpió.. Stella! Gondókodjal! Biztosan megfogod találni az egyensúlyt; elvégre mérleg is vagyol.
-Hagyj békén! - Megfordult és elrepült.
-Stella várj! - A szél elem egyből utánna szállt.
-Én szívesen segítek neked! - Közelebb lépett a fiúhoz.
-Rendben. Akkor mönyjél és kerösd meg ezököt. Nem kellesz messzire mönnöd, itten lesznek ni' az erdőben folyó vagy patakpartján.
-Rendben, repülök! - A fény elem elmosolyodott és fölszállt.

Közben Stella olyan gyorsan repült, ahogy csak tudott. Majd leszállt egy sziklás völgyben.

Szerelme mellé érkezett, aki megfogta a kezét:
-De Stella mi a baj? Nem értelek.
-Az, hogy sose az van amit én akarok! Boginál is ez volt!
Közben a hátuk mögött egy négy lábon járó medve kinézetű állat szörny közeledett feléjük.
-Értem. De szerinted Simon terve nem jó?
-Nem érdekel Simon meg a terve!
-Bele gondoltam és lehet, hogy igaza van.. Ha nem ittuk volna meg azt a szert, nem tudtunk volna most győzni.
-De kitaláltunk volna valamit! Eddig is jól boldogultunk nélküle is!
-De most már ő is a csapat része!
-Még az elején el se akartál indulni és most mindenkinek igaza van csak nekem nem! Nem miattam..
-Stella! - Közbe szólt. -Fogadd el, hogy Simon nem mondott hülyeséget és.. fejezd ezt be, kérlek.. - Hosszan egymást nézték.
-Lukó.. - A lány, kezeit szerelme mellkasára helyezte. S épp fejét is hajtotta szerelme testére..

De ekkor az állat szörny felugrott. Lukó meghallotta, megfogta Stella derekát, s fölrepültek. A szörny a sziklás falnak ütközött. A két elem leért a földre. Az állat szörny felállt és a pár felé lépkedett:
-Kirhutt vagyok.. Ennek a völgynek a csúcsragadozója.

Ekkor a szörny felugrott, de Stella egy sziklával a földre küldte. Kirhutt átkarolta a sziklát és váratlanul a föld elemnek dobta, akit elvitt a falig, s föntről hirtelen rengeteg szikla lezúdúlt, s betemette a lányt.
-Stella! - A szél elem nagyon megijedt. Szerelme, kit a világon a legjobban szeretett, most bajba került! Azt gondolhatnánk, hogy lefagyva kétségbe esett, mint oly sok személy akkor, amikor valami oly váratlan dolog történik, amit sohasem szeretne. De a szél elem rögtön a sziklákhoz sietett. -Stella! Stella hallasz?! - De nem jött válasz. A fiú félt, hogy talán már sose látja szerelmét. Bekönnyezett, s magát hibáztatta. Dühös lett, mert megmenthette volna. Majd megfordult. Felszállt és egyenesen az állat szörny felé repült, aki aztán elkapta mancsával, megpörgette és a falnak csapta. Az elem lecsúszott. Kirhutt odaszaladt és pofozni kezdte. Magához tért a fiú és "széllöket"-tel elrepítette. Stella felé igyekezett, mikor hátulról a szörny újból lecsapta és marcangolni kezdte. Ekkor Lukó már nagyon dühös lett. Fölrepült, összeszedte minden erejét, majd "széllöket"-tel elakarta fújni, mikor a szörny felugrott és a sziklákhoz csapta, ezután ráugrott. A szél elem aztán kirepült ellenfele alatt és hátulról ütötte, míg meg nem fordult ellensége és újra leakarta csapni, de ekkor "széllöket"-tel kirepítette a völgyből. Lukó ezután egyből a sziklákhoz sietett. Egyik szikla után a másikat rakta arrébb. Szerelme nevét kiabálta, de válasz ekkor se érkezett. Kétségbeesett. Sietett ahogy csak tudott, de sok volt a szikla. Majd csak még több gurult le.. Az elem egyre jobban félt. Majd megállt és felrepült. Erejével lassan elfújta az összes sziklát, majd meglátta a szeretett lányt, a porban, visszaváltozva feküdni. A fiú egy pillanatra megállt. Megkönnyebbült, hogy újra láthatja, s leszállt hozzá. De még ekkor sem volt megnyugodva.. -Stella! Stella ébredj!

Lukó könnyeket ejtett. Várt, de még mindíg nem történt semmi. Ekkor a föld elem kinyitotta szemét és felült:
-Lukó.. -  A fiúra mosolygott, aki hirtelen nagyon megörült és megölelték egymást. -Jaaj Lukó!
-Stella már azt hittem..
-Ne engedj el! Akarlak még érezni!
-Stella..
-Kérlek bocsáss meg!
-Nem haragszom Stella! - Megcsókolta, majd felálltak. -De..
-Csak, hirtelen..
-Mindegy; ne is beszéljünk erről! - Stella bólintott, majd kézen fogva felszálltak.

Közben a gonosz tündér meggyógyította a sellő szemét, s újra látott. A csapata elment aludni, de ő maga nem tudott lepihenni.

Eközben Simon elkészült a főzettel. Két kis növény golyócskába öntött a főzetből, amit aztán egyik szütyőjébe rakott.

Lina közelebb ment a természet elemhez:

-Simon.. Ma a harc során.. Véletlenül megvakítottam Boglárkát. De én igazán nem akartam! Csak..

-Ezért ne okold magad! - A lány szemeibe nézett, aki szinte megmerevedett. -Ha kiszabadítjuk, tudok rajta segíteni.

-Az.. Az jó! - Valójában, tényleg nagyon rosszul érezte magát a lány, még ha ekkor alig tudott is megszólalni. Mert nagyon a szívére vette. Nem szerette kifejezetten társát, de ettől eltekintve még sajnálta..

Nemsokára a szerelmes pár is visszatért.

Aztán elkezdték követni az erődött, de hamar beesteledett, s elaludtak. Kivéve Lukót, akit megint a fejfájása 'zaklatta'. Egy kis dombra sétált. S ekkor megjelent előtte Szörny Ella. A szél elem nagyon meglepődött. Nem tudta hirtelen mit tegyen, s csak állt ott szótlanul. Egy darabig csak egymást figyelték.
-Te lennél.. Lukó?
-Igen.. - Megszeppenve állt, mozdulatlanul. Az elem nem tudta mire vélje ezt. Szörny Ella szemeit könnycseppek hagyták el, amit a fiú is észrevett. Nem értette a helyzetet.
-Apukád hogy van?
-Nekem.. nincsen apukám..

Ekkor Lukó feje újra elkezdett fájni.. Két kezét fejére tette, s a földre borult. Olyan érzése volt, mintha szétropantanák a fejét.

A gonosz tündér nem akarta elhinni. 'Lefagyott':
-Ez.. Nem lehet igaz..
Szörny Ella mielőtt feldolgozta volna amit hallott, elteleportálta magát.

S abban a pillanatban megszűnt az elem fejfájása. Felállt, s körül nézett. Nem értette a helyzetett. 'Miért kereste fel?', 'Miért tűnt el ilyen hamar?' és 'Miért múlt el a fejfájása mikor elment?'. Nem talált kérdéseire választ. Visszatérve a többiekhez, lefeküdt, de még egy jó darabig nem tudott aludni.

Szörny Ella pedig, ahelyett, hogy az erődjébe ment volna, az erdő felett repült. Sírt. Egyszerűen, nem tudta feldolgozni amit Lukótól hallott..



***
Mit gondolhatunk Simonról és a Boglárkával való kapcsolatáról?
Honnan tudhatta azokat a dolgokat, amikről a többiek nem meséltek (csillagjegyük, sárkány karmolás)?
Lukó és Stella milyen szerelmet mutatnak be?
Mit akar jelenteni Lukó és Szörny Ella esti találkozása?